2018. augusztus 28., kedd

Irodalom


Horváth Zoltán: Sopron önkormányzatának jogai és címerei : Várostörténet : 1277-2002 Szerzői kiad., 2002 p. 28-35.  
PDF formátumban

Házi Jenő: Oklevelek és levelek 1482-től - 1520-ig, (Sopron szabad királyi város története. 1/6.) 1928 (ld. Előszó és a 32 oklevél Mátyástól) internetes elérés:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_HaziJeno_1-196/

E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában (Mindennapi történelem) Budapest: Corvina, 2011

Csukovits Enikő: Liliom és holló : Az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi vészig (Új képes történelem) Budapest : Helikon, 2006

Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban : nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei Sopron ; Budapest : MNL Győr-Moson-Sopron M. Soproni Lvt. : MTA BTK Történettud. Int., 2014

Virágvölgyi András: A király : Hunyadi Mátyás arcai Budapest : Pytheas Kft, cop. 2008

Aranybulla Sopron városának
1464. április 12-én Mátyás király aranybullás oklevélben erősítette meg Sopron városának az 1463. évi osztrák-magyar békekötéssel adományozott kiváltságait.
Aranybullát 1222. április 24-én adott ki II. András Fehérváron, amely a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb oklevelévé vált. Nevét a rajta függő hitelesítő pecsétről, az aranyból készült díszes bulláról kapta.
Zsigmond király 1405-ben Sopront a szabad királyi városok sorába emelte (libera et regia civitas). Habsburg Albert király 1439. októberi halálát követő belvillongások idején özvegye, a 31 éves Erzsébet elzálogosította Sopront III. Frigyes hercegnek. Az események fontos szereplője Wolfram Ilona, Székeles Péter soproni polgármester özvegye, aki a királyné megbízásából kalandos úton ellopta a visegrádi várból a Szent Koronát, mellyel 1440. február 20-án Székesfehérváron megkoronázták a három hónapos csecsemőt, a későbbi V. László királyt. Sopron 23 éven át maradt zálogban Frigyesnél, akitől csak Hunyadi Mátyás király tudta visszaszerezni a koronával együtt.
Mátyás király koronáért folytatott háborúja az 1458-59-es években nem vezetett eredményre, de 1463. július 15-én IV. Frigyes és a magyar király aláírták az ún. bécsújhelyi-soproni szerződést. Mátyás, a korona és Sopron visszaadásáért 80 ezer aranyat fizetett (évi jövedelme ekkor 200 ezer arany volt) és Sopron városának szolgálataiért augusztus 29-én oklevelet adott ki. Ebben „.Mátyás király Sopron városának hű szolgálatait figyelembe véve, amelyet különösen a szent korona visszaszerzésénél és a béke iránt tárgyaló követeivel szemben tanúsítottak, kijelenti, hogy minden régi kiváltságát és jogszokását a városnak tiszteletben tartja.”
Egy másik oklevél is született ugyanekkor: „Mátyás király Phetrer Miklós soproni városbíró, valamint Siebenburger Jeromos és Vásznas Mihály tanácsosok kérelmére, de egyúttal Sopron városának állandó hűségét és önfeláldozó szolgálatait is megjutalmazni óhajtván, nekik árumegállító jogot adományozza.”
A soproniak Mátyástól meghívást kaptak az 1464. március 29-i székesfehérvári koronázási ünnepre. Az ünnepség után a város polgármestere, bírája, két tanácsosa és jegyzője megjelent a király előtt és azt kérték, hogy az általuk bemutatott oklevelek fontosabb részeit erősítse meg. Az oklevelek körül nem volt minden rendben (nem mutattak be minden oklevelet eredetiben), de a király támogatásában bíztak, hiszen a korona visszaszerzésében érdemük vitathatatlan volt. Mátyás teljesítette a soproniak kérését, új oklevelében átíratta az 1463. évi fent említett két privilégiumot, III. András 1297. évi kiváltságlevelét az egész országra szóló vámmentességről, IV. László 1277. évi privilégiumát, I. Károly 1317-ben kelt átiratában és a kettős jogról szóló kiváltságokat.
Mátyás sorai megerősítették a soproniak szándékát, az átírt okmányokat „ Úgy a bírói székek előtt, mint egyéb helyeken jelen oklevele teljesen helyettesíti, úgy azok felmutatását követelni ne merészelje senki.” A kiváltságlevelet 1464. április 12-én Mátyás aranybullájával ünnepélyesen is, örökre megerősítette.
Az aranybulla nagy megtiszteltetést jelentett a városnak, drágasága miatt ritkán erősítettek meg vele oklevelet. Tömör aranyból készült, mellső lapján a király trónon ülő alakja látható, jogarral és országalmával a kezében, fején a korona, lába előtt kerektalpú kis pajzs, a hármashalommal, kettős kereszttel. Körirata: „Dominus Deus adiutor meus”, jelentése: az Úristen az én segítőm. A hátlapon kerektalpú pajzsban a vágások, a pajzs felett korona, körirata: „Mathie D.G. Regis Hungarie etc, „ jelentése: Mátyás Isten kegyelméből Magyarország királya. A pecsétet a reneszánsz stílusú ábrázolás előfutárának tartják.
A legfontosabb városi jogokat kimondó oklevelet a későbbi uralkodók is megerősítették, elfogadták. A város további fejlődésének zálogát jelentette az okirat. Mátyástól még egyéb privilégiumokban is részesült Sopron (pl. országos vásártartási jog, vörös viasszal való pecsételés joga).
Irodalom:
Balogh Jolán: A művészet Mátyás király korában. Budapest, 1966. 1. kötet. Adattár, p. 304 ; 2. kötet p. 426.
Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/5., Oklevelek és levelek 1460-tól 1581-ig. Sopron, 1925. p. 77-80. és 106–112.
Horváth Zoltán: Sopron önkormányzatának jogai és címerei : Várostörténet : 1277-2002 Szerzői kiad., 2002






Elérhetőségeink



Bővebb információ kérhető:
Ősze Erzsébet
511-250/204

Robotka Csabáné
511-250/107
  Vetélkedő
Témája:
Mátyás király és kora, Mátyás király-emlékévhez kapcsolódva. Ennek keretében a fiatalok megismerhetik a XV. századi Sopron történetét. A vetélkedősorozat második fordulója az Őszi Könyvtári Héthez kapcsolódva interaktív játékra épül teljesen eltérve a hagyományos formától. A játék keretében a résztvevők lemérhetik könyvtárhasználati és információszerzési tudásukat, illetve új ismeretekre is szert tehetnek. A frissen szerzett tudást a játék keretében azonnal alkalmazniuk is kell, ily módon ellenőrizhetik, hogy az ismereteket megfelelően sajátították-e el.

Célja: 
Vetélkedő során a résztvevők megismerhetik a Mátyás korabeli Sopront.

A feladatok összeállításánál fontos célkitűzésünk, hogy a tudás megszerzése ne csupán elméleti szinten jöjjön létre, hanem testközelből, saját tapasztalás útján. A feladatokat igyekszünk a játékosok könyvtárhasználati, információkeresési és a könyvtár helyszínével kapcsolatos tudásához igazítani, amelyek fejlesztik a gondolkodást, a csoportmunkát (Pl.: könyvtári szolgáltatások feltérképezése, internetes források és információkereső technikák megismerése, alkalmazása az információforrások sajátosságainak felderítése).

A feladatok által olyan kis közösségek formálódhatnak, amelyek a lokálpatriotizmus jegyében jönnek létre. Az izgalmas, több fordulós megmérettetés során ezek a kis közösségek megízlelhetik az összetartozás, a csapatszellem fontosságát, az együttműködés és a közös munka nagyszerűségét. Reményünk és célunk az, hogy a verseny után is tovább éljen az ifjúságban Sopron szellemiségének és kultúrájának megismerése és ápolása.

A vetélkedő célja, hogy a fiatalok gyarapítsák történelmi ismereteiket, erősödjön hazaszeretetük, nemzeti elkötelezettségük, magyarságtudatuk, szűkebb pátriájuk, Sopron múltjának ismerete, hogy méltón ünnepelhessék Hunyadi Mátyás születésének és királlyá választásának évfordulóját.



Témakörök:
  • Mátyás király életrajza
  • Mátyás király hadjáratai
  • A reneszánsz kor zenéje, ruhaviselete, ételei, táncai
  • Mátyás királyról szóló mesék, mondák
  • Szólások és közmondások Mátyás királyról
  • Mátyás király a XXI. századi magyarság emlékezetében